A közhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma

A mindennapi szóhasználatban összemosódik a közhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma, azonban az előbbi egy jogi személy típus, az utóbbi pedig meghatározott szervezetek minősítését jelenti. Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett:

1. társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
2. alapítvány,
3. közalapítvány,
4. közhasznú társaság,
5. köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi),
6. országos sportági szakszövetség,
7. nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény,
8. közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,
9. a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács.

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre jogosult szervezetnél (a továbbiakban együtt: bíróság) kell benyújtani. A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatban történő nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhető meg. A közhasznúsági nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi. A közhasznú szervezetet a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint különösen társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illeték- és vámkedvezmény illeti meg, a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül, míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat.

A közhasznú tevékenységek listája
A közhasznú szervezetekről szóló törvény (1997. évi CLVI. tv.) 23 pontban, tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek közhasznúnak minősülnek, ilyen például:

• az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység;
• a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása;
• a műemlékvédelem;
• a tudományos tevékenység, kutatás;
• a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
• a természetvédelem, állatvédelem;
• a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;
• a fogyasztóvédelem;
• a rehabilitációs foglalkoztatás;
• az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység;
• a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem.

A közhasznú társaság
A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság úgynevezett nonprofit társaság, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. Fontos, hogy a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. A cégbíróság a közhasznú társaság közhasznú szervezeti jogállását akkor jegyzi be a cégjegyzékbe, ha a közhasznú társaság a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat. A közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontja és a közhasznúsági fokozat a cégbíróságok által vezetett cégnyilvántartásban is szerepel. Gazdasági társaságot azért hoznak létre az alapítók, hogy nyereségre tegyenek szert. Ez a lényeges elem hiányzik a közhasznú társaság létrehozásából. A közhasznú társaság nem régóta létező cégforma. Azt, hogy nem tipikusan gazdasági társaság, mutatja az is, hogy az arra vonatkozó speciális szabályokat a többi gazdasági társaságtól eltérően a Polgári Törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló törvény tartalmazza. Ugyanakkor a bejegyzésére, módosítására, törlésére vonatkozó eljárási szabályok azonosak a többi gazdasági társaságra vonatkozó szabályokkal.  A gyakorlatban ilyen társaságokat főként önkormányzatok hoznak létre, hogy az addig intézmények által ellátott feladatokat a jövőben egy hatékonyabb, bevétel szerzésére is képes, de a közhasznúságot szem előtt tartó gazdasági társaság útján lássák el. A jogalkotó pedig a közhasznúságot értékelve számos kedvezménnyel segíti működését (illeték-, adó-, vámkedvezmények), illetve előnyöket biztosít a közhasznú szervezetet támogatóknak is (adókedvezmény).

Közhasznú társaság létesítése
A közhasznú társaság létesítésének szabályai lényegében megegyeznek a kft.-re vonatkozó szabályokkal, ennek megfelelően a közhasznú társaság is csak hárommillió forintos tőkével alapítható. A közhasznú társaság bejegyzésére ennek megfelelően csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást (apportot) a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. Az apportálás után a vagyon a társaság vagyonává válik, azzal a cég sajátjaként rendelkezhet, azt megterhelheti, eladhatja, elcserélheti.

Gazdasági társaság átalakulása kht.-vá
Közhasznú társaság alapítható úgy, hogy a tagok eleve elhatározzák: közhasznú tevékenység folytatása érdekében hozzák létre a gazdasági társaságot. Az is előfordulhat, hogy a már működő gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Ekkor a közhasznú társaság lesz a cég jogutóda, és természetesen ennek megfelelően a közhasznú feladattal bővíteni, az eltérő szabályokkal módosítani kell az alapító okiratot. Fordítva azonban ez már nem lehetséges. A közhasznú társaság nem alakulhat át nyereségérdekeltségű gazdasági társasággá, hiszen a közhasznú társaság lényege veszne el az átalakulással, a közhasznú feladat ellátása nem lenne így biztosított. Közhasznú társaság csak másik közhasznú társasággal egyesülhet, vagy több közhasznú társasággá válhat szét. A nyereségérdekeltségű céggé való átalakulásra már csak azért sincs lehetőség, mert a közhasznú társaság alapító okiratában arról is rendelkezni kell, hogy a közhasznú célt szolgáló vagyon egy esetleges megszűnés esetén milyen feladatra használható. Természetesen itt is csak közhasznú célra lehet azt fordítani. Ha a jogalkotó megengedné, hogy a közhasznú társaság nyereségérdekeltségű gazdasági társasággá alakulna át, akkor azt a vagyont, amivel a közhasznú társaság rendelkezik, nem közhasznú célra lehetne fordítani, hanem az a tagok üzleti érdekét szolgálná az átalakulást követően.

A kht.-k működésére vonatkozó szabályok
A működésre vonatkozó szabályok néhány eltéréssel azok, amelyet a korlátolt felelősségű társaságnál kell alkalmazni. Eltérés a kft.-hez képest azonban, hogy a közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. Nemcsak a nagy vagyonú vagy nagy alkalmazotti létszámú társaság esetén kötelező felügyelő bizottságot létrehozni és könyvvizsgálót választani, hanem minden esetben, ha a gazdasági társaság közhasznú társaságként működik.

Taggyűlés, közhasznú szerződés
A kft.-re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a taggyűlés összehívására, működésére, a határozathozatal rendjére is. Nagy szabadsága van az alapítóknak a működési rend kialakításában. A törvényben meghatározottakon túl bármilyen kérdést a taggyűlés hatáskörébe utalhatnak az alapítók. A kft.-re előírt kötelező taggyűlési hatáskörön túl közhasznú társaság taggyűlésének kell dönteni a közhasznú szerződés jóváhagyásáról is. A közhasznú szerződés valójában arról szól, hogy van egy olyan tevékenység, amit vagy az államnak vagy az önkormányzatnak kell ellátni. Ezt a feladatot veszi át a közhasznú társaság akkor, amikor például oktatást szervez, kulturális tevékenységet végez, vagy gondoskodik a környezetvédelemről stb. Ezeknek a feladatoknak az ellátására szerződést kell kötni, amelyben meghatározzák a felek, hogy konkrétan mit és hogyan kell a közhasznú társaságnak ellátnia. Az ügyvezető által megkötött közhasznúsági szerződés akkor lesz érvényes, ha azt a taggyűlés jóváhagyta. Fontos tudni, hogy a szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni.

A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendje
A közhasznú szervezet működésére vonatkozóan jóval részletesebb szabályokat kell tartalmaznia a létesítő okiratnak, mint más gazdálkodó szervezetnek. Ezzel is próbálják garantálni, hogy a közhasznú szervezet valóban ne egyének vagyonszerzését szolgálhassa, hanem főként arra legyen hivatott, hogy a közhasznú feladatot minél színvonalasabban ellássa.A közhasznú szervezet is jogosult gazdálkodó tevékenységet végezni, ennek eredményét azonban a közhasznú feladat ellátására kell fordítania. A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével

1. vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
2. az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

A közhasznúsági jelentés
A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amely tartalmazza:

1. a számviteli beszámolót;
2. a költségvetési támogatás felhasználását;
3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
4. a cél szerinti juttatások kimutatását;
5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Nagy jelentősége van annak a szabálynak is, miszerint ebbe a jelentésbe bárki betekinthet, tehát ezzel a nyilvánossággal biztosított, hogy valóban ez a gazdasági társaság a köz hasznát szolgálja. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

A közhasznú szervezetek ellenőrzése
A könyvvizsgálaton, felügyelő bizottságon túl - miután a közhasznú szervezetek esetében még fontosabb az ellenőrzés - ha költségvetési támogatást kapnak, annak felhasználását ellenőrizheti az Állami Számvevőszék, míg a közhasznú működés tekintetében az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a közhasznú szervezetek felett. Amikor a bíróság a közhasznú szervezetet nyilvántartásba veszi, akkor az erről szóló határozat egy példányát mindig meg kell küldenie az ügyészségnek is, akinek fellebbezési joga van akkor, ha a közhasznúságra vonatkozó szigorúbb működési szabályokat nem látja az alapító okirat alapján biztosítottnak, vagy a közhasznú cél megvalósítását tartja kétségesnek.

Forrás: www.magyarorszag.hu

<< vissza

Főoldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi