UNIÓS PÉNZEK BEJÖVETELE (2007-2013)

A második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) - brüsszeli elnevezésben a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, a kormány szóhasználatában Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) - 22,4 milliárd euró, azaz 6 943 milliárd forint értékű uniós és magyar fejlesztési támogatást jelent az elkövetkező hét évben, amely hasonló mértékű saját forrást mozgat meg. Hazánk minden polgárára fejenként legalább 800 ezer forint jut. A nagy kérdés, hogy mire fordítjuk az éves GDP kb. 3-3,5 százalékát kitevő pénzösszeget, vagyis tudunk-e mit kezdeni közel 7000 milliárd forinttal?

Előzmények...

A 2004-től 2006-ig tartó első Nemzeti Fejlesztési Terv által összefogott fejlesztés csak főpróbája volt a most kezdődő időszaknak. Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország jól teljesít az európai uniós fejlesztési források felhasználásában. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2006. júniusi adatai szerint Magyarország az uniós alapokból 2004 és 2006 között rendelkezésre álló források 98 százalékát odaítélték, 83 százalékát leszerződték. A megítélt támogatás 685 milliárd forint, amely meghaladja az első Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) meglévő 670 milliárd forintos nominális keretet is. Ennek keretében 16 846 projektet támogattak. A hivatalos álláspont szerint az év végére a kifizetések is kedvezően alakulnak, 235 milliárd forintot, a keret 35 százalékát már megkaptak a projektgazdák. 164 milliárd forintot számla ellenében, a többit előlegként. A 2004-ben csatlakozó országok közül az élbolyba tartoznak még a balti államok és Lengyelország. A "legcsehebbül" a térség országai közül Csehország áll, aki a támogatási keret kb. 50 százalékát tudta csak szerződésekkel lefedni, és minimális a kifizetések aránya is. Az n+2 szabálya, azaz a pénzek felhasználására megszabott uniós határidő miatt egyfajta versenyfutás zajlik az idővel. A 2008-ig elköltésre nem került pénzek örökre elvesznek, és befolyásolják a későbbiekben elnyerhető brüsszeli források nagyságát is. 2007-ben már láthatóvá válik, hogy melyik csatlakozó állam mennyi pénzt kénytelen Brüsszelben hagyni.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Nemzeti Fejlesztési Terv eddigi végrehajtását értékelve az alábbi fontosabb megállapításokat tette: kritikaként fogalmazta meg, hogy a pályázatok kiválasztási folyamatában nem vizsgálták a projekteknek a célok teljesülésére gyakorolt hatását, például arányaiban a legnagyobb mértékben a legfejlettebb közép-magyarországi régió részesült a kapott támogatásokból. Háttérbe szorultak a támogatások hatékonysági szempontjai, s nem vizsgálták a projektek hatékonysági illeszkedését a tervezett forrásfelhasználáshoz. Az időszükséglet tekintetében nem volt megfelelő a pályázatok kiválasztása, mivel az időszükséglet az Operatív Programok esetében meghaladta az előírt intervallumot. Kockázatot jelenthet, hogy a források várható kifizetésének tervezése nem egységes módszertant követ. A régi tagállamok kétféle utat jártak be az uniós források felhasználásának gyakorlatában. Az "ír modell" kizárólag képzésre, oktatásra, innovációra koncentrál, míg a "mediterrán modellt" követő déli országok szétaprózva a forrásokat, egyszerre akarnak mindent fejleszteni, de az infrastrukturális beruházások előnyt élveznek. Az újonnan csatlakozó államok is ezt az utóbbi - a tapasztalatok alapján kevésbé sikeres - modellt választották.

Danuta Hübner - a közösségi regionális politikáért felelős, lengyel nemzetiségű EU-biztos - egy németországi konferencián kijelentette: "Nem megengedhető, hogy az uniós forrásokat földrajzilag vagy tematikailag szétaprózzák a tagállamok." Véleménye szerint a legfontosabb az EU úgynevezett lisszaboni programjának követése, a forrásoknak a növekedést és foglalkoztatást kell gerjeszteniük. Talán ennek a direktívának köszönhetően is, a kormány az ország felzárkóztatását az Unió országaihoz két fő célt követve képzeli el: a foglalkoztatás bővítése és a növekedés biztosítása. A foglalkoztatási cél tartalmazza a munkahelyteremtő beruházások és az emberek foglalkoztathatóságának javítását célzó projektek támogatását is. Az NFT II. határozza meg, hogy mennyi pénz jut az ágazati, és mennyi a területfejlesztési célokra. A fenti célok elérése érdekében hat kiemelt területen indulnak összehangolt állami és uniós fejlesztések: a gazdaság, a közlekedés, az emberi erőforrások, a környezet és az energetika, a területfejlesztés, illetve a közszolgáltatások terén. A célokat ágazati (nyolc OP) és regionális (hét OP) Operatív Programok keretében kiírt pályázatok segítségével, és nagyprojektek megvalósításával éri el az ország.

Az UMFT az ország fejlesztéspolitikájának kialakításában a következő elveket kívánja megvalósítani: "Lyukas zsákba nem öntünk pénzt": a nagy elosztórendszerek érdemi reformját jelenti, azaz a fejlesztési pénzeket ne egyszerűen elköltsük, hanem fejlődési spirált generálva, befektessük.

Rugalmasság és kiszámíthatóság: a fejlesztéspolitikának egyszerre kell stabil kereteket biztosítania, valamint rugalmasan alkalmazkodnia a gyorsan változó körülményekhez és a végrehajtás során megszerzett tapasztalatokhoz.

Kiegészítés, nem kiváltás: a fejlesztéspolitikának mozgósítani, nem helyettesíteni kell a társadalomban és gazdaságban meglévő energiákat. A jó ötleteket, a kreativitást kell életre hívni, a programoknak csak a társadalmilag hasznos, de a magántőkét nem helyettesítő beruházásokat szabad finanszíroznia. Ösztönözni kell, hogy a magánforrások bevonásával jelentősen nőjön a befektetett források mennyisége. Olyan fejlesztéseket kell ösztönözni, amelyek tovagyűrűző hatásai révén a források felhasználásának hatékonysága megsokszorozódik, továbbá elő kell mozdítani a korszerű tudás és technológiák létrejöttét és meghonosítását. Fenntarthatóság: csak azok a fejlesztések tekinthetők valós előrelépésnek, amelyek pozitív hatásai a fejlesztési kiadások megszűnése után is fennmaradnak.

Átláthatóság (transzparencia) és számonkérhetőség: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kéthetenként frissülő honlapján feltüntetik, hogy melyik pályázat keretében ki nyert, mekkora összeget, milyen célra, azaz pontosan látható lesz, ki, hol, mikor, milyen célok mentén, hogyan döntött. (Forrás: www.nfh.hu) A társadalmi egyeztetés során - Bajnai Gordon elmondása szerint - mintegy 4000 szervezetet kértek fel az egyeztetésben való részvételre, több mint 12 ezren töltötték le a tervet, levélben, e-mailen 250 javaslatot kaptak mintegy 600 egyéni hozzászólótól, szervezettől, és mintegy 100 szervezet képviselőivel személyesen is találkoztak. A fejlesztési tervről parlamenti vitanapot is tartottak. A civil szervezetek képviselői az egyeztetés során jelezték: a humán területek fejlesztésére többet juttatnának, az infrastruktúra-beruházás, a gazdaságfejlesztés rovására. A kormánybiztos szerint az eddigi humán erőforrás programok sikeresek voltak, a jövőben is fordítani kell erre a területre, azonban a programok tartalmát, hatékonyságát is figyelembe kell venni. Véleménye szerint szükség van az elmaradott térségek felzárkóztatására is. Jelezte: a leghátrányosabb térségek fejlesztésére pályázatok nélkül is lehet programokat indítani.

Bajnai kormánybiztos a 2004-2006-os időszak tapasztalatai alapján jelezte, hogy fejleszteni fogják a támogatások intézményrendszerét, egyszerűbbé, gyorsabbá, áttekinthetőbbé teszik a rendszert. A transzparencia lesz a fő szempont a projektötletek befogadásánál, s a már meglévő tervek szelektálásánál, természetesen a nemzetgazdasági megfontolások mellett. Előre szabályozott, átlátható projektcsatornákat hoznak létre a kormánydöntést igénylő projektek kezdeményezésére, azok a projektek kerülnek a kormány elé, amelyeket a szakminisztérium, regionális fejlesztési ügynökség, NFÜ is támogat. Az egyszerűsítő intézkedések között előkelő helyen szerepel, hogy lehetővé teszik interneten is a pályázati ügyintézést - jelszó segítségével már ma is minden pályázó nyomon követheti projektjének ügyintézését -, kevesebb dokumentumot kérnek, egységesítik az intézményrendszer működését, széles körű képzést indítanak a pályázók számára, megerősítik a pályázati tanácsadó call centert. A rendszer gyorsításának érdekében csökkentik a közreműködő szervezetek számát, és egy pályázó egy szervezettel lesz kapcsolatban, továbbá érdekeltté teszik az intézményrendszer szereplőit az előírt határidők betartásában. Akciócsoportokat hoznak létre a reklamációk javítására. A tervek között szerepel, hogy jövőre független szakértői listáról sorsolnak egy bírálóbizottsági tagot az értékelő testületbe.

Az NFT II. alapján a végrehajtás intézményrendszere a következőképpen alakul. Alapelv, hogy a tagállamok maguk alakíthatják ki a végrehajtás intézményrendszerét és eljárási rendjét. A fejlesztési terv hazai végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt: a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület; a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, azon belül a központi koordináció, illetve valamennyi irányító hatóság; a közreműködő szervezetek, a monitoring bizottságok; a Pénzügyminisztérium mint ellenőrzési hatóság és igazoló hatóság.

Nemzeti Fejlesztési Tanács: A kormány stratégiai, társadalmi tanácsadó testülete, évente minimum háromszor ülésezik. Elnöke a miniszterelnök, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, valamint a miniszterelnök által felkért szakértők, állandó meghívottai a miniszterek és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai.

Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT): A kormány fejlesztéspolitikáért felelős döntés-előkészítő, javaslattevő, koordináló szerve a rendszeresen ülésező Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, melynek elnöke a miniszterelnök, alelnöke Magyar Bálint (aki a társadalmi megújulásért felelős). További tagjai Baja Ferenc (közszolgáltatásokért felelős), Bajnai Gordon (fejlesztéspolitikáért felelős), Burány Sándor (gazdaság- és közlekedésfejlesztésért felelős), Kolbert István (területfejlesztésért felelős), Németh Imre (környezet- és energiaügyi felelős), valamint állandó meghívottként Draskovics Imre, az államreform felelőse. A FIT kiemelt feladataiként összehangolja az európai uniós és a hazai forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztéseket, kiírások paramétereit, továbbá véleményezi a kiemelt fejlesztések körét.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ): A korábbi Nemzeti Fejlesztési Hivatal és az Operatív Programokat irányító hatóságokból jött létre 2006. július 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, melynek irányításáért Bajnai Gordon felel, elnöke pedig Vági Márton. Állítólag az új szervezet nem csak a nevében hoz újdonságot a rendszer működésébe. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az érintett minisztériumokkal és a fejlesztési régiókkal együttműködésben felel az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének tervezéséért, végrehajtásáért, valamint valamennyi Operatív Program (OP) irányító hatósági funkcióinak ellátásáért. Az eddigi öt irányító hatóságból négy kerül az NFÜ-höz, az AVOP Irányító Hatóság marad miniszteriális hatáskörben.

Irányító hatóságok (IH): Az egyes Operatív Programokhoz nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért az OP irányító hatósága a felelős. Így különösen jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződésmintákat, a projektjavaslatokról szóló döntéseket, befogadja és ellenőrzi a forráslehívásokat, hitelesítési jelentéseket. Biztosítja, hogy az Operatív Programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek.

Az egyes Operatív Programok irányító hatóságai: Valamennyi irányító hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működik. Az irányító hatóságok az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásainak megfelelően kerülnek kialakításra. Egy irányító hatósághoz több Operatív Program is tartozhat. Ezt a struktúrát az alábbi 1. számú táblázat mutatja be.

Közreműködő szervezetek (KSZ): Az Operatív Programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét az irányító hatóságok - amennyiben egy adott prioritás/intézkedés végrehajtása során alkalmaznak közreműködő szervezetet - a KSZ-re delegálják. A közreműködő szervezeteket az irányító hatóságokat integráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség választja ki. Az IH látja el a programokkal kapcsolatban KSZ-ek szakmai felügyeletét.

Az egyértelműség és számon kérhetőség érdekében - fő szabályként - egy-egy prioritás (központi program vagy pályázat) teljes végrehajtási folyamatának lebonyolítása egyetlen közreműködő szervezet feladatkörébe tartozik. A közreműködő szervezetek feladatai általában többek között a következők: központi projektek lebonyolítása, pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-előkészítés, szerződéskötés, szerződésmódosítás, stb. További szervezeti egységek az Operatív Programokban érintett szakminiszterek, a monitoring bizottságok, az Operatív Program monitoring bizottsága (OP MB), az Operatív Programok felügyeletét ellátó monitoring bizottságok (MB).

A pénzügyi irányítás és ellenőrzés szerve az Ellenőrzési- illetve az Igazoló hatóság. 2006. október végén elfogadásra került az Új Magyarország Fejlesztési Terv végleges, az Európai Bizottságnak benyújtandó változata. A fejlesztési pénzek jelentős része 35 központi program és az ágazati Operatív Programokban már elosztásra került. Az elosztás fő elvei: foglalkoztatás, növekedés, nemzetközi integrálódás, kohézió, fenntarthatóság biztosítása.

A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások: a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalmi megújulás, a környezeti és energetikai fejlesztések, a területfejlesztés, valamint az államreform, amelyekhez konkrét keretösszegeket rendeltek. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. forrásaiból mintegy 1550 milliárd forint felhasználását a régiók döntési körébe utalta az NFT II. Az interneten elérhető dokumentumokban azonban továbbra is tág forráskeretek szerepelnek, hiszen a fejlesztési tervről szóló keretvita első lépéseként kell meghatározni, hogy az egyes Operatív Programokra mennyi pénz jut. A tizenöt Operatív Program társadalmi vitája során lehet javasolni a pénzügyi keretek belső arányainak módosítását. Ezt követően összegzik a regionális fejlesztési ügynökségek a programokhoz beérkezett véleményeket - hangsúlyozta a miniszter. A kormány döntését követően, Brüsszelben hagyják jóvá - előreláthatólag decemberben - a regionális programok végleges változatát. Az ígéretek szerint az év végéig kidolgozásra kerülnek a pályázatok meghirdetéséhez szükséges akciótervek. A hátrányosabb helyzetű régiók nagyságrendekkel több pénzt fordíthatnak majd felzárkóztatásra, fejlesztésekre.

Az Unió egyetlen megkötése az volt, hogy a fejlettségi szintjére tekintettel maximálták a Közép-Magyarország által felhasználható forrást: 430 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésükre a következő hét plusz két év (n+2 év szabály) alatt az ágazati forrásokkal együtt. A Társadalmi megújulás prioritás tartalmazza a Társadalmi megújulás (TAMOP) és a Társadalmi infrastruktúra (TIOP) Operatív Programokat. A TAMOP alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. Ennek eszközeiként a foglalkoztathatóság, az alkalmazkodóképesség javítása, a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása, az innovációhoz szükséges humán erőforrások és infrastruktúra fejlesztése, valamint az egészségbiztosítás áll.

-ottó-

Forrás: Civilia Világa 2006/2

<< vissza

Főoldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi